Csabrendek
Csabrendek nagyközség Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
A Bakony utolsó nyúlványa, a sokak által csak Csúcsoshegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A falu nagy része kisebb-nagyobb kiemelkedéseken terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-északnyugat irányban sík vidék fekszik.
Közlekedési szempontból viszonylag előnyös helyzetben van a település, amelynek központján a 7324-es út húzódik végig. Ez az út a 8-as főút devecseri és a 84-es főút sümegi szakaszát köti össze: a Sopron térségét a Balatonnal összekapcsoló 84-es út keresztezése mindössze 4 kilométerre van a településtől, a 8-as főút a központtól 16,5 kilométerre húzódik. A község északi határában ágazik még ki az előbbi útból a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas vármegyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik
A településnek a központjától keletre több külterületi településrésze is van, ezek távolsági sorrendben az alábbiak: Csabpuszta, Kistárkánypuszta, Nagytárkánypuszta és Darvastó. A falu felől ezek csak önkormányzati, mezőgazdasági úton érhetők el; Darvastó és Nagytárkánypuszta településekre viszont öt számjegyű országos közút is vezet (73 158-as számozással), de az a központtól távol húzódik: a Nyirádot Sümeggel összekötő 7321-es útból ágazik ki.
Csabrendek szomszédos települései: Sümeg, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő és Szentimrefalva. A 15-20 kilométeres körzetben több város is található: Sümeg mellett Devecser, Ajka és Tapolca. Közelében folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója.
A Bakony utolsó nyúlványa, a sokak által csak Csúcsoshegynek nevezett, 374 méter magas Rendeki-hegy lábánál fekszik. A falu nagy része kisebb-nagyobb kiemelkedéseken terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-északnyugat irányban sík vidék fekszik.
Közlekedési szempontból viszonylag előnyös helyzetben van a település, amelynek központján a 7324-es út húzódik végig. Ez az út a 8-as főút devecseri és a 84-es főút sümegi szakaszát köti össze: a Sopron térségét a Balatonnal összekapcsoló 84-es út keresztezése mindössze 4 kilométerre van a településtől, a 8-as főút a központtól 16,5 kilométerre húzódik. A község északi határában ágazik még ki az előbbi útból a 7325-ös út, amely Veszprémgalsa és Zalaszegvár érintésével a már Vas vármegyéhez tartozó Nemeskeresztúrig húzódik
A településnek a központjától keletre több külterületi településrésze is van, ezek távolsági sorrendben az alábbiak: Csabpuszta, Kistárkánypuszta, Nagytárkánypuszta és Darvastó. A falu felől ezek csak önkormányzati, mezőgazdasági úton érhetők el; Darvastó és Nagytárkánypuszta településekre viszont öt számjegyű országos közút is vezet (73 158-as számozással), de az a központtól távol húzódik: a Nyirádot Sümeggel összekötő 7321-es útból ágazik ki.
Csabrendek szomszédos települései: Sümeg, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő és Szentimrefalva. A 15-20 kilométeres körzetben több város is található: Sümeg mellett Devecser, Ajka és Tapolca. Közelében folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója.
Térkép - Csabrendek
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |